Csomó helyet felkerestem, és mindenhova már eleve felkészülve mentem: photoshopba lerajzoltam a profilom körvonalát, és amatőr módon „megterveztem” a műtétemet, hogy nagyjából lássák a dokik, hogy mit is szeretnék. Pár helyen még így sem értették meg, pár másik helyen megértették de elutasítottak, és végül a Dr. Borbély Fogszabályozási Stúdiótól kaptam egy ajánlatot, amit el is fogadtam.
A kezelés alatt ki lett húzva az összes bölcsesség fogam, illetve az alsó 4-esek, hogy az alsó ívet „dekompenzálni” lehessen annak érdekében, hogy minél nagyobbat lehessen majd műtétileg mozgatni. Összezárták a rést, és kialakult egy jó nagy, kb 8mm-es overjet.
.
A műtét: Budapesten, a Semmelweis Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinikán (Corvin negyed), dr. Bogdán Sándor által végezve.
Előtte való nap bementem a fekvő osztályra, megborotválkoztam, és konkrétan semmit nem tudtam éjjel aludni. Másnap reggel adtak egy speckó tusfürdőt, amivel lezuhanyoztam, majd 3 tablettából álló premedikációt, amitől olyan nyugis lettem, hogy már boldogan vártam az egészet. Letoltak az ággyal együtt a műtőbe, és át kellett másszak a műtőasztalra. Alsóneműbe voltam, és rá kellett feküdjek egy valami vezető egérpad méretű/formájú gumira, amit elmagyaráztak, hogy ahhoz kell, hogy kauterizálni tudják a vérereket a számba. A bal karomat le kellett engedjem egy speckó tartó elemre, ahol megkaptam a branült és gondolom azon keresztül már az altatót is. Fölém emelték az oxigén maszkot, és itt úgy elvágták a filmet, hogy a következő dolog, pillanat, amire emlékszem, hogy veszekedek valamelyik nővérrel a fekvőosztályon, hogy nagyon kell pisilnem. Arra emlékszem még hogy elrohantam a wc-re, és az egyik doki szólt, hogy ne olyan gyorsan, meg hogy üljek le pisilés közben. A többi emlék nagyon homályos, a velem egy szobába fekvő srácok szerint össze-vissza beszéltem. Egyrészt ki voltam merülve az éjszakai nem-alvás miatt, másrészt a sok gyógyszertől, ami bennem volt, kb délután 5-ig aludtam.
.
Felkeltem és igazából jól voltam. Semmi fájdalom vagy rosszullét. Kimentem a mosdóba, és megvizsgáltam az arcom.
Az alsó ajkam még „lógott a régi helyzetébe”, és nagyon tompán éreztem, ha megérintettem, a felső ajkam bár picit bizsergett, de nem vesztettem el benne az érzést.
Visszafeküdtem, és pihentem tovább. Valamikor felkerült a fejemre egy kompressziós vízhűtéses maszk, ami egyrészt „tartotta” az arcom, másrészt 16-18 fokos vizet keringetett magán keresztül, hogy hűtsön. Ezt a 3ik napomig használtam, utána áttértem a jegelésre. Minden nap a dokik megvizsgáltak, hogy jó-e a harapásom, cseréltek gumikat, és kitakarították a számat.
A 4.-ik napon hazaengedtek. Hétfőn elmentem (egyedül, BKV-val) a fogszabis orvosomhoz, ahol mindenki gratulált és mosolygott, tök kedvesek voltak . Csináltak fotókat, kivették a sínt a számból, és adtak egy csomag 100-as gumit, amit minden nap kétszer kell cseréljek. Hazajöttem, útközbe beugrottam a rossmanba, mert szerettem volna szájvizet, aztán itthon pihentem tovább. Kedden elsétáltam a kórházba, ott mégegyszer átnézték a varratokat, és minden oké volt. Több antibiotiumot nem írtak fel (pont aznap reggel fogyott el), és sok szerencsét kívántak. Hazafele jövet bementem a lidl-be pezsitabikért, aztán itthon pihentem tovább. Jelenleg a legrosszabb része a felépülésnek a folytonos bizsergés, amit az alsó ajkamban és az alatt érzek.
Másképp igazából minden rendben van. Bekészítettem csomó műzlit meg konzerves kaját, de szinte alig van étvágyam, úgyhogy azt érzem, hogy sokáig fog az tartani.
.
Végezetül, a sok rémtörténetet olvasva, számomra abszolút túlélhető és „eseménymentes” volt eddig a felépülésem, remélem ezek után is így lesz.
Esetleg még pár infó, ami fontos lehet: 30-at töltök jövőben. Egész életemben sportoltam hobby szinten. Legyen az foci, asztali tenisz, kondi, kardio. Sosem dohányoztam, nem fogyasztok alkoholt gyakran nagy mennyiségben, és a vérképem is majdnem tökéletes volt. (picit több vizet kellene igyak, erre most/valszeg ezentúl jobban odafigyelek). Fájdalomcsillapítót már 2 napja nem szedek, nincs rá szükség.