Lexikon

Prof. Dr. Borbély Péter Ph.D.

Szakmai küldetésem legfontosabb része már évtizedek óta a tudásom megosztása, továbbadása. Ezt elsőlegesen előadások formájában szoktam megtenni, de jó néhány könyvnek is szerzője vagy társszerzője vagyok. Ilyen az Egyenesíves technika (amely kínai, orosz és kazah nyelven is megjelent), az Orthodontics at a Glance, a Practical Notes in Orthodontics és a 3-dimensional Imaging for Orthodontics and Maxillofacial Surgery című szakkönyvek, illetve a Fogszabályozás és állcsont-ortopédia című legújabb egyetemi tankönyv.

A legfontosabb könyvemnek azonban azt a Fogszabályozási minilexikont tartom, melyből itt olvashat néhány kiemelt fogalmat a kedves érdeklődő. A teljes lexikon több, mint 1000 szócikket tartalmaz, melyek lefedik a fogszabályozás alapfogalmait, rendellenességeket, diagnosztikai eljárásokat, készülék típusokat és kezelési módszereket.

A könyv célját úgy tudnám megfogalmazni, hogy szeretném, ha „egy nyelvet beszélnénk”, vagyis a szakmai fogalmak egységes értelmezést kapnának. Bízom benne, hogy az írásom nem csak fogszabályozó orvosoknak lesz érdekes, hanem az itt kiemelt szakkifejezéseket a mélyebb érdeklődést mutató páciensek is szívesen olvassák majd.

Prof. Dr. Borbély Péter

A
B
C
D
A

Aktiválás

Olyan folyamat, melynek során a fogszabályozó készülék egy aktív elemébe mechanikai energiát helyeznek, azzal a céllal, hogy a kívánt erőrendszert hozzák létre. Ez lehet a készülék a szájban való elhelyezésének megváltozása, egy csavar méretének változtatása, egy rugó összenyomása, vagy éppen meghúzása, esetleg gumi rugalmasságának kihasználásával. Rögzített készülékes kezelésnél a fogszabályozóív anyagát, méretét vagy az ív szögállását változtatják meg. Az aktiválás célja az állcsontok, fogmedernyúlvány helyzetének, a fogak állásának megváltoztatása.

Abrázió / abrasio / fogkopás

A fogzománc, majd a dentin részleges, vagy teljes lekopása a fogak rágóélén, rágófelszínén a túlzott mechanikai igénybevétel miatt, melyet idegen anyag hozott létre. Ez lehet külső idegentest (olyan káros szokások, mint a pipázás, dohányrágás, ceruzarágás) következtében, de ide tartozik a helytelen fogmosási technika is, amikor az éles fogkefesörte a foghús (fogíny) visszahúzódását eredményezi, majd a foggyökér viszonylag puha szövetébe egy éles V-alakú bevágást formáz.

Ajak-, állcsont-, és szájpadhasadék

Ez az arckoponya leggyakoribb fejlődési rendellenessége. 500-700 élveszülésre jut 1 hasadékos csecsemő, de ez rasszonként nagyon különböző. Fiúknál a keményszájpadi, míg lányoknál a lágyszájpadi hasadék gyakoribb, többségében a baloldalon. 

 

Oka

Ez ideig tisztázatlan, lehet örökletes (congenitalis / endogén faktor), vagy okozhatják környezeti hatások (connatalis / exogén faktor). 

 

Elfordulása

Megjelenik, mint önálló rendellenesség, de jelentkezhet többszörös fejlődési rendellenesség részeként is (pl.: Robin szekvencia). 

 

Megjelenése

Kiterjedés a kialakulása szerint:

  1. csak a primer szájpadon (ajak-, állcsonthasadék)
  2. primer és szekunder szájpadon
  3. csak a szekunder szájpadon (lágyszájpad-, izolált keményszájpadhasadék)

 

Kiterjedés szerint: 

  1. ajakhasadék (nyúlajak / labium leporinum / labioschisis / cheiloschisis / coloboma labii)
  2. állcsont fogmedernyúlványának hasadéka (gnathoschisis)
  3. szájpadhasadék farkastorok / palatoschisis)
  4. nyelvcsaphasadék (uvaloschisis / uvula bifida) 
  5. a nyálkahártya ép, de alatta az izomzat megszakadt (submucosus hasadék)

 

Oldal szerint: 

Lehet egy oldali (unilateralis), vagy kétoldali (bilateralis). 

 

Méret szerint lehet részleges vagy teljes (ajak-, állcsont-, szájpad-, nyelvcsaphasadék / cheilo-gnatho-palato-uvaloschisis). 

 

Osztályozása:

az angol irodalom szerint (jobb oldalról kezdve a középvonal felé, a nyelvcsapig haladva, majd előre a bal oldalig).

 

Kiterjedése szerint:

L (lip/ajak), A (alveolus/fogmeder-nyúlvány), H (hard palate/keményszájpad), S (soft palate/lágy-szájpad (itt a nyelvcsapra gondolnak)).

 

Teljessége szerint:

teljes (nagybetűvel jelzett), részleges (kis betűvel jelölt), mikroforma (* jelölt), nincs (egészséges terület/intakt, ponttal jelölendő).

Aktiválás

Olyan folyamat, melynek során a fogszabályozó készülék egy aktív elemébe mechanikai energiát helyeznek, azzal a céllal, hogy a kívánt erőrendszert hozzák létre. Ez lehet a készülék a szájban való elhelyezésének megváltozása, egy csavar méretének változtatása, egy rugó összenyomása, vagy éppen meghúzása, esetleg gumi rugalmasságának kihasználásával. Rögzített készülékes kezelésnél a fogszabályozóív anyagát, méretét vagy az ív szögállását változtatják meg. Az aktiválás célja az állcsontok, fogmedernyúlvány helyzetének, a fogak állásának megváltoztatása.

Állcsont

Az arckoponya csontjaihoz (ossa cranii visceralis / facialis) tartozik a felső állcsont (maxilla) és az állkapocs / alsó állcsont (mandibula), melyek a fogakat tartják.

Állcsúcsplasztika / genioplasztika / mentoplasztika

Az állcsúcs alakjának, méretének, formájának, és az állkapocs szimmetriájának kialakítása. Általában az alsó állcsont mozgatása után, vagy azzal egyidőben végzett orthognath műtét. Az ógörög „γένειον” (géneion = áll) és a szintén ógörög „πλαστικός” (plastikós = alakítható, formálható), valamint a latin „mentum” (áll) szavakból ered. A szájüregen belüli műtéti beavatkozásnak leginkább esztétikai oka van. 

Állkapocs / mandibula

A koponya egyetlen mozgatható, páratlan, patkó formájú teste (corpus mandibulae), melynek két merőleges része (rami mandibulae) is van. A kifejezés a latin „mandō” (rág, elfogyaszt) szóból ered. Embriológiai fejlődését a Meckel-porc irányítja. Születéskor a csont jobb és bal félből áll, melyek csak születés után a csecsemőkorban (első év) csontosodnak össze (symphysis mandibulae). Az erős test (basis mandibulae) felett egy gyengébb, a fogakkal együtt fejlődő fogmedernyúlvány (processus alveolaris) található, mely a fogak elvesztésével visszasorvad. Az állkapocs felhágó ága két nyúlványban végződik: elülső (processus coronoideus) és hátulsó (processus condylaris), mely végén az ízfej (caput mandibulae) található. Az állkapocshoz tizenöt pár izom tapad.

B

Biomechanika

A szó eredete az ógörög „βῐ́ος” (bíos = élet, jó élet) és „μηχανή” (mēkhanḗ = gép, mesterkéltség) szavakból származik. Ez a tudomány az élő szervezetek mozgásjelenségeit és nem élő anyagok – melyeknek hatása van az élő szervezetre–, mechanikai törvényszerűségeit tanulmányozza. A fogszabályozásban a készülékek hatását vizsgálja a fogak, állcsontok és lágyrészek tekintetében.

C

Cefalometria / fejméréstan

Az ógörög „κεφάλι (kefáli = fej) és „métron” (mérték, mérce, méret) szavakból származik, jelentése: fejmérés.

A fogszabályozási célból végzett arckoponya és a lágyrészek rendszeres mérése először 1931-ben kezdődött, majd a XX. második felében elterjedt az egész világon. A méréseket diagnózis, valamint kezelési terv készítésére, továbbá a kezelés közbeni, és az elért eredmények kiértékelésére használják. A fogszabályozásban a cefalometria távröntgenfelvétel készítését és elemzését jelenti, ahol minden alkalommal standard röntgenfelvétel készül, vagyis a röntgencső, a fej közepének távolsága, valamint a film vagy érzékelő azonos távolságban helyezkedik el egymástól (beállítás). Ennek azért van jelentősége, mert a leképezett felvételek nagyítása és a két oldal közötti nagyítási különbség (torzítás) azonos, a mérés reprodukálható és több, időbeni eltolódással készült felvétel is összehasonlítható.

Az ilyen felvétel 2D-s (kétdimenziós), statikus képet ad. Lehet oldalirányú felvétel a sagittalis és vertikális síkban, vagy elölről hátra irányúló (anteroposterior), ahol vertikális és keresztirányú mérések lehetségesek. Ennek ellenére nem adhat pontos tájékoztatást a csontok alakjáról vagy térfogatáról, illetve a dinamikus változásokról. A legújabb 3D-s felvétel, mint a ConeBeam CT, MRI már sokkal több információt nyújt, viszont ezek kiértékelése bonyolultabb.

D

Dekompenzáció / fordított fogszabályozás / reverse orthodontics

Műtét előtti olyan eljárás, mellyel megszüntetik a természetes dentoalveolaris ellensúlyozást, kiegyensúlyozást (kompenzációt), vagyis a fogak olyan irányú dőlését, hogy a skeletalis rendellenességet csökkentse. Ilyenkor a helyes pozícióba, a skeletalis alaphoz igazítják a fogakat. A páciensnek úgy tűnik, hogy a műtét előtti kezeléssel az állapota egyre romlik. A latin, „de-” (előtagként: az utótagnak valamitől való megfosztása, hiánya), a „com-” (össze) és a „pendo” (mér, mérlegel) a szavakból ered. Például valódi progéniánál a lingualis irányba dőlt alsó metszőfogakat labialis irányba kell dönteni, hogy a műtét után ideális tengelyállásuk legyen, míg ugyanezért a felső metszőket fel kell állítani. Ki kell alakítani a fogívek transzverzális harmóniáját. A páciens azt észleli, hogy egyre nagyobb a fogai közötti vízszintes lépcső és egyre nehezebben érnek össze az oldalsó fogai. Más esetben e célból még fogat is el kell távolítani.

Fogszabályozási minilexikon

Prof. Dr. Borbély Péter Fogszabályozási minilexikon című könyve 500 oldalon több, mint 1000 szócikkben ismerteti a fogszabályozás legfontosabb fogalmait. Ha szeretné az összes szócikket megismerni és nyomtatott formában olvasni ezt a könyvet, weboldalunk „Kapcsolat” oldalán található űrlapon tudja leadni megrendelését, szállítási és számlázási címe megadásával. A könyv ára 25 000 Ft.

5 385 Google értékelés alapján

1072 Budapest, Rákóczi út 4. IV. emelet (32-es kapucsengő)
Fordítás